Oroszország 49 régiójából 11-ben van tűzvész, ami azt jelenti, hogy még a tűzmentes területeken is érzik az emberek a füstöt, amely az ország minden területére eljut. A NASA világméretű megfigyelőközpontja szerint az Irkutszk, Krasznojarszk és Buryatia régióiban a legnagyobbak a villámcsapás által okozott tüzek. A tűzvészek július 22 óta 829, 388 és 106 négyzetkilométert égettek fel az egyes régiókban – olvasható a space.com-on.
A szél délnyugati irányba tereli a füstöt, ahol összekeveredik a viharrendszerrel. Krasznojarszk ködös réteg alatt van, míg Novoszibirszkben, Szibéria legnagyobb városában, ahol most nincs tűz, a szél által okozott füst miatt a város levegőminősége romlott.
Tűzvész van Grönlandon, és Alaszka egy része is ég, de ez nem annyira meglepő, hiszen a történelem legmelegebb júniusán vagyunk túl. Gyakoriak a tüzek az északi-sarkvidéki nyári hónapokban, de az idei év tüzeinek a száma és mértéke szokatlan és példátlan – írja a CNN.
Ezek a légkört terhelik; július 1-jétől július 21-ig mintegy 100 megatonna szén-dioxidot termeltek, ami nagyjából megegyezik a Belgium által 2017-ben kibocsátott szén-dioxid mennyiségével.
Az Északi-sark gyorsabban felmelegszik, mint a Föld más részei, így a sarkvidéki területeken könnyebben alakulnak ki tüzek. Szibériában például idén a júniusi átlaghőmérséklet közel 5,5 Celsius fokkal melegebb, mint az 1981 és 2010 közötti átlag. E nyár tüzeinek többsége a szokásosnál északabbra pusztít, és néhány helyen úgy tűnik, hogya tőzeg talajban, nem pedig az erdőkben ég.
Ez veszélyes, mivel az erdők általában néhány órát, a tőzegtalajok viszont akár napokig, hónapokig is lángolhatnak. Ezen kívül a tőzegtalajok ismert széntartályok, és ahogy égnek, szén-dioxidot szabadítanak fel, ami tovább fokozza az üvegházhatást, az pedig még több tüzet generál.